Fegyverviselés, menekültügy, külpolitika, gazdaság – ezek a témák foglalkoztatták a republikánus elnökjelölt-aspiránsokat hatodik vitájukon. Donald Trump szerint Ted Cruz nem is indulhatna, mert Kanadában született; Cruz szerint viszont New Yorkból még nem sok jó konzervatív került ki. Trump szerint a menekültek valójában trójai falovak.
Hatodszor rendezték meg csütörtök este a republikánus elnökjelölt-aspiránsok nyilvános televíziós vitáját az Egyesült Államokban. Hét politikus ezúttal a dél-karolinai Charleston városában állt a kamerák és a meghívott közönség elé. A vitát a Fox televízió két munkatársa moderálta.
Az amerikai elemzők előzetes kommentárjai Donald Trump és Ted Cruz nagy összecsapását jósolták, s a csaknem két és félórás vitát valóban a milliárdos üzletember Trump és a texasi szenátor Cruz vitája határozta meg. De valamennyi politikus élénken vitázott: nem csupán Barack Obama elnök és a demokraták legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsainak, kiváltképp Hillary Clinton nézeteivel és elképzeléseivel, hanem egymással is. Jeb Bush, volt floridai kormányzó a vita egyik pillanatában fontosnak is tartotta leszögezni: bár vitáznak egymással, de valamennyien azt akarják, hogy Amerika újra nagy legyen, s valamennyien egyetértenek abban, hogy ez csakis republikánus elnökkel lehetséges.
Trump az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatokat kritizálta
A hét vitázó politikus Trumpon, Cruzon és Bushon kívül Marco Rubio floridai szenátor, Chris Christie, New Jersey állam és John Kasich, Ohio állam jelenlegi kormányzója, valamint Ben Carson, visszavonult idegsebész-professzor volt.
A megvitatott témák között az amerikai elnök e héten elmondott évértékelő beszéde, az Obama általi fegyverviselési és -vásárlási szigorítás, az amerikai gazdaság helyzete, a jelenlegi és a jelöltek szerint követendő amerikai külpolitika szerepelt. Valamennyi résztvevő bírálta az Obama-kormányzat politikájának sok elemét. John Kasich például túlzónak tartotta az Obama évértékelőjében az amerikai gazdaság jó állapotáról elmondottakat, arról beszélt, hogy a gazdaság helyzete valójában jóval borúsabb, és a gazdaságélénkítéshez adócsökkentést javasolt arra az esetre, ha ő lenne az elnök.
Trump az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatokat kritizálta, erőteljesebb amerikai érdekérvényesítést szorgalmazva, Marco Rubio pedig azt fejtegette, hogy Obama nem jobbítani akarja Amerikát, hanem megváltoztatni, és ez szerinte nem helyes politika.
Trump vs. Cruz: és te honnan jöttél?
A leghevesebb vita Donald Trump és Ted Cruz között robbant ki. Trump ugyanis azt állítja, hogy Cruz nem is lehetne elnök, mert az alkotmány szerint csakis az Egyesült Államokban született állampolgár választható meg az ország elnökévé, Cruz azonban - bár amerikai édesanyától, de – a kanadai Calgary városában látta meg a napvilágot. Ted Cruz visszavágása: John McCain sem indulhatott volna pár évvel ezelőtt, hiszen ő Panamában született, ahol az édesapja a Csatorna-övezetben teljesített szolgálatot, s hasonlóképpen külföldön született a négy évvel ezelőtti republikánus elnökjelölt, Mitt Romney is, akinek a szülei Mexikóban (is) voltak mormon misszionáriusok.
Cruz egyben azt is felhozta, hogy Trump New Yorkból jön, és szerinte eddig „nem sok konzervatív jött Manhattanből”. Szerinte New Yorkban a liberális értékek uralkodnak, és minden a pénz és a média körül forog. Trump válaszában megvédte a New York lakóit, felhozva a 2001. szeptember 11-én történteket.
Az elnökjelöltséget ambicionálók megvitatták a menekültkérdést, a globális terrorizmus elleni küzdelem ügyét, s az amerikai nemzetbiztonság helyzetét. Többen – köztük a volt floridai kormányzó, Jeb Bush – Trump szemére hányták muszlim- és bevándorlóellenes kijelentéseit, mire Trump azzal válaszolt: a menekültek igazi arcát nem az a kutató jelenti, aki Obama elnök feleségének vendégeként részt vett az évértékelő beszéden. „Hol vannak a menekültek között a nők, a gyermekek? Én azt látom, hogy életerős férfiak jönnek” – fogalmazott Trump. Egyúttal megvédte korábbi álláspontját, miszerint le kellene állítani a szíriai menekültek befogadását, mert – ahogyan fogalmazott- „trójai falovak”.
Az Obama-féle külpolitika egyik jelöltnek sem tetszik
Valamennyi résztvevő kárhoztatta az Obama-kormány külpolitikáját, amely szerintük gyöngévé tette Amerikát. Ted Cruz az amerikai matrózok minapi iráni fogva tartását hozta fel e gyöngeség példájaként, Chris Christie New Jersey-i kormányzó Irán kapcsán azt mondta, hogy „ellenségeinkkel is tárgyalnunk kell, de meg kell értetnünk velük, hogy a mi türelmünk is véges”, Jeb Bush szerint „ellenségeink immár nem félnek tőlünk, visszavonultunk, újra kell építenünk haderőnket”. Jeb Bush azt is leszögezte, hogy egy republikánus elnöknek Tel-Avivból Jeruzsálembe kell áthelyeznie az amerikai nagykövetséget. Jeb Bush egyébként azt mondta: Hillary Clinton elnöksége nemzetbiztonsági katasztrófa lenne.
A hét elnökjelölt-aspiráns vitája előtt három másik republikánus elnökjelölt-aspiráns is vitázott Charlestonban: Carly Fiorina, a Hewlett-Packard volt vezetője, Mike Huckabee, Arkansas állam volt kormányzója és Rick Santorum, volt pennsylvaniai szenátor. Utóbbi azzal ajánlotta magát a választók figyelmébe, hogy ismerkedjenek meg vele a Google hírkereső segítségével.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
A kommunikációs igazgató szerint, Brüsszelben dől majd el a küzdelem a múlt háború-, bevándorlás- és genderpárti erői és a békepárti, biztonságpárti és családpárti patrióták között.
Értjük mi, hogy ezzel próbálják hitelteleníteni a kormányt, viszont nem biztos, hogy a magyarok számára mérvadó, mit mond egy bukott nagykövet és annak leköszönő kormánya.
Az egyedüli sikert garantáló stratégia a három pólus együttes kezelése, amely Washington, Moszkva és Peking.
Lánczi Tamás úgy látja, egyértelmű, hogy a távozó amerikai nagykövet áll a háttérben.
Az egyik fotós elkapta a pillanatot, amint Kamala Harris észreveszi, hogy Obama Donald Trumppal kedélyesen beszélget.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
A kommunikációs igazgató szerint, Brüsszelben dől majd el a küzdelem a múlt háború-, bevándorlás- és genderpárti erői és a békepárti, biztonságpárti és családpárti patrióták között.
